A klasszság

„Bánkon klassznak kellett lenni, ami azt jelentette: bátornak, szellemesnek, segítőkésznek, empatikusnak kellett lenni. Az volt a jó srác, aki élvezte a játékot, akinek volt humora, volt hite a játékban, aki nem nyafogott, nem nyűgösködött, nem körülményeskedett, Bánkon az ember rádöbbent, hogy állandóan értékelik. Rájöttünk: egy közösség számára kell megfelelni.” (Ascher Tamás Professzor)

„Bánk megvalósította a demokráciát a gyerekek számára. A fő vonzereje az volt, hogy itt mindent lehetett csinálni, amit otthon nem, persze bizonyos határok között. Például hadd utaljak az eszinemeszi táblára. Egy gyerek számára nagy dolog volt, hogy egy ételről azt mondhatta, hogy nem eszi meg. Vagy például lehetett úgy beszélni, ahogy rendes polgári otthonban nem fejezhetted ki magad. Persze káromkodni nem lehetett, és ocsmányul beszélni sem, de két szót szabad volt használni – a szar és a segg szavakat. És nem kellett olyan borzasztóan korán lefeküdni.” (Sziklai János Sziki)